KÖZREMŰKÖDŐ PARTNEREK
PILOT KUTATÁS
(A RANAS modell alapján)
workshop és tréning
A WP2 pilot fázisú RANAS-modellje a progresszív munkamódszerrel formálódott, proaktív lépések megtételével, melyek mindegyike sajátos altevékenységekből állt:
A Cifa és a Labc által koordinált tevékenység a partnerek közötti együttműködésnek köszönhetően Olaszország, Lengyelország, Franciaország és Magyarország között zajlott.
Miután kutatást kísérleti módszerként alakítottuk, a tevékenység folytatása a wp4 keretében történik, és jellemzően Olaszországon kívülre összpontosít, valamennyi lépést a többi partnerországban is végrehajtva.
Leírás
1. lépés | Az iskolák és osztályok kiválasztása
A különböző helyi iskolák és oktatási intézmények általános tájékoztatása után Olaszországban a moncalieri ITIS Pininfarina intézményt választottuk ki.
A Pininfarina egy középfokú állami iskola, egy ipari műszaki intézet. A tanulmányok 2 ciklusra oszlanak: a kétéves, előkészítő funkcióval rendelkező időszakra és a hároméves szakképzésre. A harmadik évfolyamtól kezdve a tanulóknak lehetőségük nyílik arra, hogy az elméletből a gyakorlatba lépjenek át, továbbfejlesztve készségeiket és ismereteiket a munka világába való belépés vagy az egyetemre való továbblépés céljából.
2. lépés | Osztályonként két bajnok kiválasztása a tanulók közül
Ebben az iskolában az egyes osztályokban vannak „környezeti referens”-ek. Feladatuk, hogy a tanulók szemszögéből figyelemmel kísérjék az intézeti tanács által meghirdetett környezetvédelmi intézkedések eredményeit, és elősegítsék azok népszerűsítését a tanulók körében.
Ezeket a „környezetvédelmi referenseket” választottuk C4C-bajnokokká. Bár ezek a bajnokok minden osztályban jelen vannak, a referenseket a 3. osztály tanulói közül választottuk ki két fő okból: egyrészt ők már elég nagyok ahhoz, hogy nyilvános közönség előtt is felszólaljanak; másrészt, mivel a C4C projekt 24 hónapig tart három tanéven keresztül, lehetőségük van arra, hogy az egész folyamatot kövessék, és részt vegyenek a legtöbb tevékenységben.
Összesen 14 „C4C” bajnokokot választottunk ki.
3. és 4. lépés | Találkozó a kiválasztott C4C bajnokokkal
Olaszországban két találkozót szerveztünk a kiválasztott bajnokokkal a délutáni órákban, mivel ez az „állampolgári oktatáshoz” kapcsolódó, „tanórán kívüli” tevékenységnek minősül.
A két találkozón a részvételi oktatáson alapuló technikákat, és fókuszcsoportos módszert alkalmaztunk.
Az említett módszerek részletes leírását a projekt honlapján elérhető képzési anyagok tartalmazzák.
3. lépés | 1. találkozó a C4C bajnokokkal
Az április 20-án, az ITIS Pininfarina iskolában tartott első találkozó három konkrét kérdésre összpontosított:
– a C4C projekt bemutatása
– a RANAS módszertan bemutatása
– az „Outcome star” bemutatása, amelyet a viselkedésbeli változások elősegítésének stratégiájaként használtunk
– a C4C-bajnokok közvetlen bevonása a megvalósításába.
A bajnokok egy fókuszcsoportos beszélgetésen vettek részt, amely konszenzussal határozta meg azokat a konkrét környezeti témákat, amelyeket a diákok a legérzékenyebbnek találtak.
Az „Outcome star” lezárása proaktívan járult hozzá a kérdőív létrehozásához, amely a második találkozó kulcspontja volt.
4. lépés | 2. találkozó a C4C bajnokokkal
Az április 28-án, az ITIS Pininfarina iskolában tartott 2. találkozó egy újabb lépést jelentett a folyamatban. A találkozót a kérdőív kidolgozásának szenteltük. A kérdőívet teljes egészében a C4C bajnokok tervezték, a részvételi tanulási módszer részeként. Ez egy értékes „learning-by-doing” tapasztalat volt.
A kérdőívet ezután feltöltöttük az AdminProject felületre, így a folyamat következő lépésében, a kitöltéskor minden diák közvetlenül online, saját személyes eszközéről tölthette ki a kérdőívet.
5. lépés ! Az osztályok közvetlen bevonása
Ez a tevékenység kulcsfontosságú a diákok aktív polgári szerepvállalása szempontjából.
16 osztályból összesen 273 diákot sikerült bevonni (akik közül 254 töltötte ki helyesen a kérdőíveket). Minden esemény osztályonként két órát vett igénybe.
Minden találkozó azonos szerkezetű volt, és a diákbajnokok teljes részvételével zajlott.
Együtt mutattuk be a projektet és annak tevékenységeit, beleértve a RANAS modell és az Outcome star bemutatását.
Ezt a bevezetést követően a bajnokok segítették a kérdőívek kitöltését a diákok okostelefonjain. Ez a tevékenység 30-45 percig tartott.
Miután minden diák kitöltötte az online kérdőívet, a találkozó utolsó része lehetőséget kínált az osztály számára egy nyílt vitára. Ennek két fő célja volt: visszajelzést gyűjteni az osztálytól arról, hogy milyennek találták a kérdőívet, és lehetőséget adni arra, hogy az iskolájukban és a helyi közösségükben a környezetvédelmi kérdésekről beszéljenek.
6. lépés | A fókuszcsoportos kutatás 2. fázisa a Cwep, a LePartenariat és az Anthropolis bevonásával
Fókusz csoport: az első RANAS workshop
A lengyel partner szeptember 25-én találkozót szervezett a Ropczyce-i W. Witosa agrár-szakközépiskola diákjaival.
A diákokat előzetesen tájékoztatták a találkozó témájáról, és részt vettek az első RANAS kísérleti workshopon. Legtöbbjük a biológiai fakultációs osztályából érkezett. Emellett a helyi közösségi tevékenységekben részt vevő személyek is voltak, környezetvédelmi aktivisták vagy önkéntesek, akiknek volt némi ismeretük az éghajlatváltozás témájáról. Voltak olyanok is, akiknek korábban még nem volt ilyen tapasztalata, ami érdekes eszmecserét és vitát eredményezett.
A fókuszcsoport 4 órán át tartott, 2 kétórás blokkban, szünettel, és a tanár, valamint egy ideig az iskola igazgatója jelenlétében. A beszélgetés a következő területeket érintette: -Az éghajlatváltozás vitathatatlan valóság. – Az emberi tevékenység felelős az éghajlatváltozásért. – Egyénként tehetetlenek vagyunk az éghajlatváltozás mérséklésére. – A helyi közösségben betöltött szerepem és annak jelentősége a környezet szempontjából.
A diákok megvitatták, hogy egyéni cselekedeteik, valamint a közösségi kezdeményezések hogyan járulhatnak hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Ez magában foglalja a diákok életmódbeli döntéseit, a fenntartható gyakorlatokat és a közösségi környezetvédelmi projekteket.
Fókusz csoport: az első RANAS workshop
Az Anthropolis szeptember 29-én szervezett találkozót a budapesti Európa 2000 iskola diákjaival.
Az Anthropolis Egyesület két munkatársa találkozott az iskolát képviselő diákcsoporttal a projektért felelős tanár jelenlétében. Az Anthropolis képviselője bemutatta a projektet a diákoknak, majd megkezdték a közös munkát. Egy rövid jégtörő után kialakultak az együttműködés keretei. Összegyűjtöttük a diákok elvárásait a projekttel szemben. Ezután röviden megvitattuk a diákokkal a következő kérdéseket:
Az éghajlatváltozás tagadhatatlan valóság.
Az éghajlatváltozást az emberi tevékenység okozza.
Egyénként nem tehetünk semmit a klímaváltozás ellen.
A megbeszélés után bemutattuk a diákoknak a RANAS modellt, és összegyűjtöttük, hogy milyen kérdések foglalkoztatják őket. Végül az eredménycsillagot alkalmaztuk.
Fókusz csoport: az első RANAS workshop
A LePartenariat Október 13-án szervezett találkozót a franciaországi Loos-i Szent Vince de Paul gimnázium önkéntes diákjaival. A RANAS első franciaországi kísérleti workshopján 8 különböző osztály 23 diákja vett részt. A projekt bemutatása után a csoportnak lehetősége volt eszmecserét folytatni az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokról. Megállapodtak néhány, a projekt megfelelő működését szolgáló szabályzatban, és a tagok között megosztották a RANAS-kutatás következő lépéseivel kapcsolatos feladatokat.
7. lépés | 3. találkozó a diákokkal
A november 6-án megrendezett 3. találkozó célja az volt, hogy a kérdőív eredményeit megosszák az olaszországi diákbajnokokkal. Ezen túlmenően a C4C bajnokokkal való utolsó találkozónak a következő konkrét céljai voltak:
• megvitatni az osztályokban zajló tevékenységek tapasztalatait
• a kérdőívek főbb megállapításaival kapcsolatos megfontolások megosztása.
• a kérdőívek kiértékelésére adott visszajelzések, amelyek a projekt következő szakaszaiban végrehajtandó cselekvési terv alapjául szolgálnak.
• a diákok hozzanak létre cselekvési tervet és tegyenek javaslatot az iskola vezetőségének.
Date(s)
AZ ESEMÉNY RÉSZTVEVŐI
NŐ
FÉRFI
NEM BINÁRIS
RÉSZTVEVŐK ORSZÁGONKÉNT
Franciaország
Lengyelország
Ukrajna
Magyarország
Olaszország
Résztvevők összlétszáma
Résztvevő országok összlétszáma
KÉPEK AZ ESEMÉNYRŐL
KÖZREMŰKÖDŐ PARTNEREK
COP SZIMULÁCIÓ ÉS MŰHELYMUNKA A BIOLÓGIAI DIVERZITÁS CSÖKKENÉSÉRŐL (WANE)
workshop és képzés
Huszonnégy COP szimulációs foglalkozást szerveztünk Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon, egy a biodiverzitás csökkenésével foglalkozó workshopot pedig Olaszországban.
COP szimuláció
A COP szimuláció egy oktatási gyakorlat, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi klímatárgyalásokat szimulálja. A résztvevők különböző országok delegáltjainak szerepét töltik be, és olyan kulcsfontosságú témákról vitatkoznak és tárgyalnak, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, és a zöld technológiák.
A cél a nemzetközi tárgyalások dinamikájának és a különböző érdekelt felek álláspontjainak jobb megértése, valamint a globális klímaegyezmények megkötésével járó kihívások jobb megértése.
A COP egy mozaikszó a „Résztvevők Konferenciája” rövidítése, ahol a résztvevők azt a 197 országot jelentik, amelyek az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) tagjai. Röviden, a COP az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi szerződés (vagy egyezmény) irányító testülete.
Ez a tevékenység fejleszti a kritikai gondolkodást, az odafigyelés képességét és a társak közötti párbeszéd készségét azáltal, hogy bevonja a fiatalokat olyan aktuális témákba, amelyek kiemelten fontosak jelenük és jövőjük szempontjából.
A klímapedagógiai foglalkozások készletének anyagát (franciául, angolul, magyarul és olaszul online elérhető: https://www.icanproject.eu/fr/climate-conference-kit/) felhasználtuk a COP-ok lebonyolításához. Mini útmutatók készültek a tanárok és a partnerség munkatársai számára, hogy hogyan valósítsák meg ezt a tevékenységet.
A COP-szimulációkkal „nem az a cél, hogy a diákokat arra képezzük, hogyan váljanak rossz politikussá, hanem az, hogy aktív állampolgárokká váljanak.
A cél az, hogy bemutassuk a nemzetközi kapcsolatok összetettségét, és megértsük, hogyan kezelik az éghajlati kérdést globális szinten.”
Leírás
A COP szimuláció kerete:
A fiatalok egy 3-4 órás COP-találkozón vettek részt, amely szimulálta az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáját, és azt a célközönséghez igazította:
1. lépés | Bevezetés (1 óra)
A bemutatkozás elemei:
- Jégtörő
- A szabályok és a keretek megismerése
- A COP bemutatása (hivatkozva az idők során elért eredményekre, kritikus szempontokra és a konferenciák jövőbeli célkitűzéseire)
2. lépés | COP-szerepjáték (1h30/2h30)
Az érintett fiatalok nemzeti delegációkra lettek osztva, különböző országokat vagy érdekelt csoportokat, például iparosodott nemzeteket, fejlődő országokat, kis szigetállamokat képviselve. Javasoljuk, hogy legfeljebb 7-8 ország (ideális esetben 6) képviseltesse magát, ez megkönnyíti a tárgyalásokat.
Mindegyik csoport kutatást végzett az ország vagy csoport álláspontjáról a kulcsfontosságú éghajlati kérdésekben, ideértve az üvegházhatású gázok kibocsátását, az éghajlathoz való alkalmazkodást, és a zöld technológiák bevezetését, a trénerek által biztosított „profil” lapok és anyagok segítségével.
Minden delegáció válasszon 1 szóvivőt (delegált) és több más szerepet az adott COP-ban szereplő személyek számától függően (pl. moderátor, időmérő, „ördög ügyvédje”, titkár stb.)
Ezt követően az egyes delegációk, miután elmélyítették ismereteiket az országról, belső vitába kezdtek, hogy előkészítsék a vitaindító beszédet.
(Egyes esetekben az érintett fiatalok házi feladatként már elvégezték az ország feltérképezését.)
A szimuláció az egyes csoportok nyitóbeszédével kezdődött, amelyben felvázolták az éghajlatváltozással kapcsolatos álláspontjukat és prioritásaikat (megpróbálták válaszaikba belefoglalni azokat a kötelezettségvállalásokat és lehetséges kompromisszumokat, amelyeket az egyes országok be szeretnének vezetni, valamint hogy mely országokkal szeretnének együttműködni).
Ezt több tárgyalási forduló követte, amelyek különböző szempontokra összpontosítottak, például az ÜHG-kibocsátás csökkentésére, saját céljaik bemutatására és a lehetséges kompromisszumok megvitatására, de az alkalmazkodási stratégiákra, vagy a zöld technológiákra és a legjobb gyakorlatokra is.
E megbeszéléseket követően a csoportok együtt dolgoztak egy előzetes klímamegállapodás tervezetén, megpróbálva megtalálni a közös nevezőt és megegyezni a kulcsfontosságú pontokban, miközben figyelembe vették a helyi kontextust. A szimuláció (ahol lehetséges) a tárgyalások utolsó fordulójával ért véget, hogy áttekintsék és elvégezzék a szükséges kiigazításokat a megállapodástervezeten, biztosítva, hogy az összes fennmaradó kérdést megoldják. A gyakorlat a végleges megállapodás bemutatásával zárult, melynek végén a hallgatók reflektáltak a tárgyalási folyamatra, megvitatták a felmerülő kihívásokat és a megszerzett tapasztalatokat.
3. lépés | Lecsengetés (30 perc)
A lecsengetés lépései:
- Visszajelzés (arra is reflektálva, hogy mi a különbség a versengő és a kollaboratív megközelítés között, mi volt nehéz, mi működött és mi nem, hányan tudtak már a COP-ról?)
- A lehetséges éghajlati intézkedésekről és a projekt következő lépéseiről szóló megbeszélés (ez a fázis arra törekedett, hogy a gondolkodást a globálistól a lokálisig vigye át azáltal, hogy a lehetséges önkormányzati szintű klímaintézkedésekre reflektál)
COP szimulációk a partnerországokban
Franciaország
Franciaországban 7 COP szimulációt hajtottak végre 2023.11.06. és 2024.02.14. között 101 fő részvételével. Ezeket a klímakonferencia szimulációkat két középiskolában szervezték meg, 3 osztály és 2 ökonagyköveti csoport bevonásával, különböző évfolyamokat keverve. Egyes foglalkozásokat egyben tartottak meg, vagy 2, 2 órás ülésre osztva. A foglalkozások lehetővé tették a hallgatók tárgyalási készségeinek fejlesztését, valamint a diplomáciai kérdések és a nemzetközi döntéshozatal megértését. A tanulók nagyon élvezték a gyakorlatot.
Lengyelország
Lengyelországban 5 COP szimulációt végeztek 2024. április 23. és május 7. között 15–16 éves diákok számára. A COP szimulációkat a Zespół Szkół Agro-Technicznych im lengyel partneriskolában tartották. Ez a tevékenység segített mélyebben megérteni a diákoknak a globális klímapolitikát, javította diplomáciai készségeiket, és rávilágított a nemzetközi együttműködés fontosságára az éghajlatváltozás kezelésében.
Magyarország
Magyarországon 6 COP szimulációt végeztek 2024. április 23. és május 7. között az Europa2000 magyar partneriskolájában 15-16 éves diákok számára.
Jégtörőként Magyarországon a „Fenntartható horgászat” című játékot használták, amely ráébreszti a tanulókat arra, hogy bizonyos helyzetekben az együttműködés hatékonyabb stratégia, mint a versengés. A jégtörő után a partnerségben elhatározott COP-struktúra következett. A diákok nagyon élvezték a gyakorlatokat.
Olaszország
6 COP szimulációt végeztek Olaszországban 2023.11.06. és 2023.12.14. között a moncalieri-i ITIS Pininfarina műszaki középiskolában. Az első háromórás COP-t az ilyen jellegű tevékenységben nagyobb tapasztalattal rendelkező LABC vezette, a továbbiakat pedig a CIFA bonyolította le, négyórás formátumban. Egyedülálló élmény volt, a diákok többet tudhattak meg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben részt vevő intézményekről és tevékenységeikről. Lekötötte az érintett fiatalokat, akik nagy lelkesedést mutattak.
Workshop a biológiai sokféleség csökkenésével kapcsolatban
A biológiai sokféleség csökkenésével foglalkozó workshopot főként a torinói IIS Avogadro-ban tartották.
A workshop célja az volt, hogy bemutassák, ha a Föld nevű összetett mozaikból egy elem eltűnik, még ha a világ másik felén is történik, mindenki számára gondot okoz.
A workshopot Valeria Barbi politológus és természettudós, a biodiverzitás és klímaváltozás szakértője vezette, a „Che cos’è la biodiversità, oggi” szerzője, környezetvédelmi projektmenedzser, tanácsadó és előadó. Együttműködik többek között az Ispi-vel, a Sole24Ore Business School-lal és a Save the
Planet-tel, a Bocconi Egyetemmel és a Milánói Műszaki Egyetemmel. Blogokban és folyóiratokban ír, rendszeresen tart előadásokat nemzetközi konferenciákon és rendezvényeken. Rovatot szerkesztett a Radio Città del Capo-n, és szervezett és befolyásos közössége van az Instagramon. Az Európai Bizottság az EU Klímaegyezmény-nagykövetévé, a Save The Planet pedig tiszteletbeli képviselővé nevezte ki. 2022-ben a „Legkiválóbb női tudós” díjra jelölték.
1. lépés | mi a biodiverzitás
Az első találkozó a „mi a biodiverzitás” kérdésére összpontosított, hogy elkezdjük bevonni a diákokat, és megszerezzék első konkrét készségeiket a témában, hogy megértsék, mi történik, és mit fenyeget az elvesztés veszélye. A találkozón Costa Ricából online jelentkezett be Valeria Barbi, a Wane Expedition munkatársa, aki előadást tartott a témában, és ismertette azt a jelentést, amelyet a Pánamerikai Autópálya mentén utazva készít azzal a céllal, hogy dokumnetálja az ökológiai válság és a biológiai sokféleség csökkenését 14 országban: Alaszkától Argentínáig.
Ezt követően az érintett fiatalok csoportokra oszlottak, és kiválasztottak egy fajt, amellyel Valeria Barbi expedíciója során foglalkozott. Valeria ezekről részletes tanulmányt készített, és az expedíciója során készített képeket is megosztotta. A fiatalok feladata az volt, hogy multimédiás/társadalmi üzeneteket hozzanak létre, és osszák meg egymással a tanultakat.
2023. november 13-án befejeztük a biológiai sokféleség csökkenésével foglalkozó workshop első szakaszát. Délután az érintett fiatalok megosztották és bemutatták azokat a kutatásaikat, amelyeket néhány olyan fajról végeztek, amelyekkel Valeria pánamerikai expedíciója során találkozott,. A grizzly medvével, az uralkodólepkével, a közönséges pörölycápával és egy fán élő békával kapcsolatos kutatásoknak köszönhetően a fiatalok elgondolkodhattak azon, hogyan hat az éghajlatváltozás az ökoszisztémákra.
Gazdag és építő esemény volt ez mindenki számára, amely megnyitotta a workshop második szakaszát.
2. lépés | fajok és territóriumok
A műhelymunka második szakasza arra irányult, hogy a távoli fajokról és területekről megismert érvelést a részt vevő fiatalok próbálják meg saját lakóhelyükön is alkalmazni, bemutatva, hogy a biodiverzitás csökkenése minden szélességi körön probléma. Ezért, ismét kis csoportokban a lakóhelyükön előforduló fajokat választottak, hogy elmélyüljenek annak jellemzőiben, a fenyegetettségben és annak okaiban.
Szürke farkassal, nyírfajddal és márványpisztránggal foglalkoztak megin csak multimédiás anyagokat dolgozva ki.
Ebben az esetben az első fázistól eltérően az érintett fiatalok közül sokan interjút tudtak készíteni a választott fajok megőrzésében részt vevő munkatársakkal.
Date(s)
AZ ESEMÉNY RÉSZTVEVŐI
NŐ
FÉRFI
NEM BINÁRIS
RÉSZTVEVŐK ORSZÁGONKÉNT
Franciaország
Lengyelország
Magyarország
Olaszország
Résztvevők összlétszáma
Résztvevő országok összlétszáma
KÉPEK AZ ESEMÉNYRŐL
KÖZREMŰKÖDŐ PARTNEREK
RANAS KUTATÁS
(SZEMINÁRIUMOK/VITA)
workshop és tréning
A kutatás átfogó eredményeit a 2024. április 9-12. között Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi találkozón vitatják meg a projektben résztvevők. A találkozón valamennyi érintett ország fiataljai részt vesznek. Az eredményeket a projekt honlapján is közzéteszik.
Leírás
Első lépés | Találkozó a C4C bajnokokkal Olaszországban
November 6-án találkozót tartottunk tizenegy fiatal olasszal, akiket „olasz C4C-bajnokokként” választottunk ki azzal a céllal, hogy megosszuk velük a kérdőív eredményeit. A C4C-bajnokokkal való találkozónak a következő további céljai voltak:
-megvitatni az osztályokban lezajlott eseményekről szerzett tapasztalatokat
-megosztani a kérdőívek főbb megállapításait
-beszámolni a kérdőívek eredményeiről, amelyek a projekt következő fázisaiban végrehajtandó cselekvési terv alapjául szolgálnak majd a diákoknak
-a francia, lengyel és magyar bajnokok kutatómunkájának előkészítése.
Második lépés | Találkozók (FR, PL, HU)
Az olasz bajnokokkal folytatott megbeszélésen elhangzottak alapján terveztük meg a munka folytatását a többi partnerországban. A közös cselekvési stratégia finomítása érdekében megosztottuk egymással a legjobban bevált stratégiákat és felhívtuk a figyelmet a lehetséges kritikus pontokra. Végül sor került a találkozókra Lengyelországban, Franciaországban és Magyarországon.
Második lépés | Találkozó Magyarországon
Az első találkozón (2023.10.27.) az Anthropolis egyesület két munkatársa találkozott az iskolát képviselő diákcsoporttal (klímahősök és hősnők) a projektért felelős tanár jelenlétében. Ezek a diákok önkéntes alapon csatlakoztak a programhoz.
Az Anthropolis egyik képviselője bemutatta a projektet a diákoknak, majd elkezdtük a közös munkát.
Egy rövid jégtörő után kialakultak az együttműködés keretei.
Először összegyűjtöttük a diákok elvárásait a projekttel kapcsolatban.
Ezután röviden megvitattuk a diákokkal a következő kérdéseket:
– Az éghajlatváltozás tagadhatatlan valóság.
– Az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza.
– Egyénként nem tehetünk semmit az éghajlatváltozás ellen.
A megbeszélés után bemutattuk a diákoknak a RANAS-modellt, és kiscsoportokban összegyűjtöttük az őket foglalkoztató kérdéseket. Érdeklődésük alapján a következő témákat határozták meg: kevés fa, éghajlati anomáliák, légszennyezés, szemét az utcákon, a fiatalok érdektelensége, műanyag csomagolás, szelektív hulladékgyűjtés.
Végül az eredménycsillagot alkalmazták és kitöltötték.
Távozás előtt ismertettük a program következő lépéseit.
A második találkozó (2023.12.01.) szintén egy rövid jégtörővel kezdődött.
Ezután a diákokkal elkezdtük a kérdőív kidolgozását. Ehhez egy rövid összefoglalót tartottunk az 1. találkozón történtekről.
Készítettünk egy PPT prezentációt, és követtük annak lépéseit.
Először áttekintettük, hogy milyen típusú kérdéseket és válaszokat kell figyelembe venni a kérdőív kialakításakor. Ezután elkezdtük megtervezni a kérdéseket témakörönként. A következő típusú kérdéseket néztük meg:
– Sok szemét az utcán
– Légszennyezés
– A szelektív hulladékgyűjtés hiánya
– Kevés fa
– Műanyag csomagolás
– A fiatalok közömbössége
Minden témakörhöz kérdéseket állítottunk össze. Végül felvázoltuk a következő lépéseket, és egyértelművé tettük, hogy a klímahősöknek és -hősnőknek be kell mutatniuk a projektet és annak céljait az osztályukban. Az Anthropolis munkatársai felajánlották segítségüket a diákoknak ebben a folyamatban, de a diákok úgy döntöttek, hogy maguk dolgoznak a projekt népszerűsítésén társaik bevonásával, és maguk osztják meg a kérdőívet.
Második lépés | Találkozó Lengyelországban
A különböző helyi iskolák és oktatási intézmények általános tájékoztatása után a Zespół Szkół Agro-Technicznych im. W.Witosa – Ropczyce került kiválasztásra. Ez az oktatási intézmény döntő szerepet játszik a diákok környezettudatosságának és környezeti nevelésének előmozdításában, különösen mivel az agrártechnika és a műszaki területek állnak az oktatás középpontjában. A Zespół Szkół Agrotechnicznych i Technicznych változatos tantervével jó eséllyel hozzá tud járulni a környezetvédelmi kutatáshoz és az olyan kezdeményezésekhez, amelyek célja az éghajlatváltozás kezelése és a fenntarthatóság előmozdítása a helyi közösségben és azon túl.
Az első tevékenység keretében szemináriumokat tartottunk (2023.12.14-én és 2023.12.20-án), hogy a hallgatókat a helyi és uniós szintű döntéshozatali rendszerekről, a RANAS-modellről, valamint a kutatás eredményeinek politikai ajánlásokban és tudatosságnövelő kampányokban való felhasználásáról tájékoztassuk. A szemináriumok 4 osztályban zajlottak.
A diákok aktívan részt vettek a vitákban, megismerve a politikai döntéshozatal bonyolultságát és a bizonyítékokon alapuló ajánlások fontosságát a környezeti kihívások kezelésében.
A diákok a nem fenntartható viselkedésváltozások kognitív alapjait vizsgálták közösségeikben. A projekt oktatójának segítségével a helyi közösségben kiosztott kérdőívek segítségével gyűjtöttek adatokat. A kutatás során elemezték az összegyűjtött adatokat. A helyi környezetvédelmi egyesületek döntő szerepet játszottak a diákok támogatásában és a kutatási eredmények bemutatásának megkönnyítésében.
A projekt keretében végzett környezetvédelmi kutatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a diákok képessé váljanak arra, hogy közösségükben a változás ügynökeivé váljanak Lengyelországban. A szemináriumok, kutatások és műhelymunkák révén a diákok értékes ismeretekre és készségekre tettek szert, amelyek szükségesek az éghajlati vészhelyzetek kezeléséhez és a fenntartható viselkedésváltás előmozdításához. A jövőben az oktatási intézmények, a környezetvédelmi szövetségek és a szakértők közötti folyamatos együttműködés létfontosságú lesz a további előrelépéshez ezen a területen.
Második lépés | Találkozó Franciaországban
A Lycée Fénelonban két fókuszcsoportos vizsgálatra került sor november 20-án és 27-én, a Lycée St Vincent de Paulban pedig február 21-én, mintegy tíz diák részvételével. A fókuszcsoportok során a diákok közösen dolgoztak a számukra legfontosabb témák meghatározásán a kérdőív összeállítása érdekében.
Harmadik lépés | A kérdőívek megvitatása és szétosztása a kollégák között
Vita és kérdőívek kiosztása 2024. január-február során Magyarországon
A második találkozó után a fókuszcsoport tagjaival (klímahősök és hősnők) folytatott megbeszélés alapján elkészítettük a kérdőívet, és elküldtük a tanároknak, hogy osszák meg a Google-űrlapot azokkal a diákokkal, akikkel a fókuszcsoportban szorosan együtt dolgoztunk. Megosztottunk egy PPT prezentációt is, amely minden szükséges információt tartalmazott a projektről és annak céljairól, hogy alapként szolgáljon a projekt bemutatásához a társaiknak.
A diákok az év első két hónapjában az osztályaikban bemutatták a projektre vonatkozó alapvető információkat, és megosztották a kérdőívet osztálytársaikkal. Ennek eredményeként 70 diákunk válaszolt a kérdőívre.
A kérdőívek kiosztása 2024 január-február-március során Lengyelországban
Lengyelországban, miután minden diák kitöltötte az online kérdőívet, a program utolsó részében az osztály nyílt vitát folytatott. Ennek érdekében Ropczyce-ban három napot szerveztünk a kérdőívek bemutatására és megvitatására (2024.01.19-én, 2024.02.22-én és 2024.03.06-án).
Ez a vita két fő célt szolgál: egyrészt, hogy visszajelzést gyűjtsön az osztályoktól a kérdőívvel kapcsolatos tapasztalataikról, másrészt, hogy fórumot biztosítson a környezeti szempontok megvitatására az iskolán és a helyi közösségen belül. Néhány következtetés:
– A diákok élénk érdeklődést mutattak a környezeti kérdések és a politikai döntéshozatali folyamatok összetettségének megértése iránt.
– A kérdőívek segítségével gyűjtött adatok értékes betekintést nyújtottak a nem fenntartható viselkedésváltozást befolyásoló kognitív tényezőkbe.
– A helyi környezetvédelmi egyesületekkel való együttműködés fokozta a kutatás hatását és megkönnyítette a közösségi elköteleződést.
– A workshopok gyakorlati készségeket adtak a hallgatóknak a kommunikációs kampányok megtervezéséhez és a szakpolitikai változtatásokért való kiálláshoz.
Végül (2024.03.08-án) a kérdőívek általános eredményeinek megvitatására is sor került.
Vita és a kérdőívek kiosztása december-március során (2023-24) Franciaországban
2023. december 19-én a Le Partenariat Lille-ben találkozott a Fénelon diákjaival. Március 21-én pedig találkozót szerveztek a loos-i (Franciaország) Lycée St Vincent de Paul diákjaival.
A RANAS felmérésre 169 diák válaszolt 6 különböző osztályból (a kérdőívek online regisztrációjával kapcsolatos probléma miatt csak 134-et rögzítettek). Miután a felmérés módszertanát és a kérdőívet a felmérést végző diákok bemutatták, az osztályok lehetőséget kaptak arra, hogy megvitassák az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket. Megoszthatták és érvényesíthették álláspontjukat bizonyos környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban.
Dátum
AZ ESEMÉNY RÉSZTVEVŐI
NŐ
FÉRFI
NEM BINÁRIS
RÉSZTVEVŐK ORSZÁGONKÉNT
Franciaországból
Lengyelországból
Magyarországról
Olaszországból
Résztvevők összlétszáma
Országok száma
Képek az eseményről
KÖZREMŰKÖDŐ PARTNEREK
Civil fellépés:
Nyilvános viták
workshop és tréning
A Globális Környezetvédelmi Nap alkalmából a tervek szerint négy környezetvédelmi témájú nyilvános rendezvény valósult meg. Az olaszországi Moncalieriben és Franciaországban, Lille-ben, 2024. június 5-én rendezték meg a két rendezvényt. A magyar érintettek igényeinek megfelelően, a nyilvános rendezvény megszervezésére és megtartására 2024. június 14-én került sor Budapesten. Az esemény Lengyelországban 2024. június 17-én Ropczycében került megrendezésre.
Az eseményeken 4 országból összesen 342 ember vett részt közvetlenül (IT-FR-PL-HU)
Ezek az események egyrészt az iskolák, diákok közötti hálózatok erősítését célozták, helyi környezetvédelmi egyesületek és önkormányzatok bevonása mellett, másrészt a közösségek érzékenyítését kívánták elérni a helyi környezetvédelmi kérdésekre iránt, a diákok aktív részvételével.
Minden országban legalább egy iskola, egy helyi környezetvédelmi egyesület, a helyi hatóságok képviselője és más érintettek vettek részt.
Javaslatokat és ajánlásokat dolgoztak ki a klímaváltozás különböző kérdéseivel kapcsolatban, míg az intézményi jelenlét lehetővé tette az e kérdésekkel területi szinten foglalkozó szakpolitikák mélyebb megismerését.
Leírás
Előkészítő szakasz: Stratégiák a polgárok bevonására
Az esemény megvalósítása érdekében a CIFA trénereknek szóló tréninget szervezett a projektpartnerek számára, hogy legyen idejük megfelelő módon megszervezni a helyi rendezvényeket minden országban, és ezt a WP-t a többiekkel összehangolni egy egyedi stratégia keretében. A folyamatba Giacomo Petitti di Roreto-t is bevontuk, aki a részvételi folyamatok szakértője több mint tizenöt éves tapasztalattal (2018 óta a Facilitátorok Nemzetközi Szövetségének tagja, és Certified Professional Facilitator (CPF) képesítéssel rendelkezik.)
A fiatalok és más helyi érdekeltek WP5-ben való alacsony részvételének kockázata miatt a facilitációs tevékenységet júniustól októberig végeztük annak érdekében, hogy csökkentsük ezt a kockázatot (5. kritikus kockázat). Az első online találkozóra június 9-én került sor. Ezen az első találkozón az összes érintett partnerrel (Le Partenariat, Anthropolis és CWEP) terveztük meg és ütemeztük a civil részvételi folyamatot.
A tevékenység a következőkből állt:
– 1 online találkozó minden országban július második felében, a WP5-ért felelős munkatársakkal + az ország projektkoordinátoraival. Ebben a fázisban az érintettek feltérklépezték a lehetséges résztvevőket a Jamboard (google suite) segítségével. Ennek a gyakorlatnak az volt a célja, hogy kiinduló keretet adjon a bevonni kívánt helyi szereplőkről. Az partnerek közötti személyes megbeszélésekre az alábbi időpontokban került sor: 2023. július 19-én a Le Partenariat, 2023. július 20-án a CWEP és 2023. július 21-én az Anthropolis esetében.
– Szeptemberben/októberben minden országban kétnapos találkozót szerveztünk, amely nyitva állt a WP3-ban és a WP5-ben részt vevő összes munkatárs számára, beleértve a pedagógusokat és az iskolai tanárokat. A találkozó napirendjét 2 fő ülés alkotta. Az első a civil szerepvállalás lépésről lépésre történő tervezéséről, a második a facilitációs készségekről szólt. Minden foglalkozás 2-4 óráig tartott.
Giacomo Petitti mellett a Cifa munkatársai is jelen voltak a találkozókon, hogy segítsék az eszmecserét és a koordinációt.
Személyes találkozók
Minden országban ugyanazt a napirendet alkalmaztuk, a résztvevők igényei szerint és a partnerekkel egyeztetett menetrendnek megfelelően.
1. ülés: A civil szerepvállalás folyamata
– Bejelentkezés: válasszon egy Dixit kártyát, hogy elmondja, hogyan érzi magát ma reggel, és röviden mutassa be magát
– A projekt rövid összefoglalója
– Felülről lefelé vagy alulról felfelé?: két különböző megközelítés.
– 7 lépés, hogy a diákok aktívan részt vegyenek a helyi közösségekben:
1. Tervezzük meg a folyamatot
2. Fókuszban: hogyan válasszuk ki a témát a tanulókkal
3. Közösségi szereplők feltérképezése: hogyan valósítsuk meg a hatalom-érdek térképet
4. Vonjuk be a kulcsfontosságú közösségi szereplőket: a fordulópont
elősegíti a hallgató tulajdonjogát a projektben
5. Résztvevők felhívása: a jó meghívó
6. Nyilvános rendezvény szervezése: 5W+1H a sikeres rendezvény megtervezéséhez
7. A rendezvény elősegítése és az eredmények kommunikálása: hogyan kell segíteni a tanulókat
főszereplővé válni valamint az eredmények megünneplése
– A létra tetején: Roger Hart ifjúsági részvételi létrájának használata
– Végül ellenőrizni: üres vagy tele van a pohár?
2. foglalkozás: facilitációs készségek
– Bejelentkezés: együtt számolás
– Mi is pontosan a facilitáció? Egy rövid meghatározás
– Mit csinál valójában egy facilitátor? A három facilitációs szerep (építész, pilóta, vezető)
– milyen kompetenciákkal rendelkezik a facilitátor? Az IAF (International Association of Facilitators) alapvető kompetenciái
– 10 tipp, amivel egy csoport kielégítő eredményeket érhet el
1. A csoport tulajdonjoga
2. Az információk és folyamatok átláthatóságának biztosítása
3. Adjon hangot a nézeteltérésnek
4. Kapcsolatok feltérképezése
5. Formalizálja az elköteleződés szabályait
6. Konszenzussal döntsön a prioritásokról
7. Az aktív részvétel elősegítése
8. Ossza szét és rotálja a feladatokat
9. Közölje az eredményeket
10. Fenntartani a csoport jólétét
– 10 dolog, amire egy jó segítő gondoskodik
1. Ügyeljen a találkozók helyére és idejére
2. Semleges (nem áll senki mellé)
3. Nem ítélkezni, hanem vitatkozni
4. Használni az empátiát
5. Felismeri a szerepeket és értékeli azokat
6. A szabályok őre
7. Összegzés pontok szerint, és a konszenzust ellenőrzése (idáig jutottunk, mindenki egyetért?)
8. Legyen helye minden hozzájárulásnak (ne dobjon ki semmit!!)
9. Gyakorolja az aktív hallgatás alapelveit
10. Van egy terve/projektje, de tudja, hogy változtatnia kell rajta
– Lezárás: a hőmérő
Ez az előkészítő szakasz lehetővé tette, hogy a helyi sajátosságokból és igényekből kiindulva átgondoljuk a nyilvános eseményeket, és egy közös stratégia megvalósításával ezt a WP-t jobban összehangoljuk.
Az esemény Olaszországban
Olaszországban a nyilvános vitát 2024. június 5-én tartották 9.00 és 13.00 óra között Moncalieriben az ITIS Pininfarinában.
Az olaszországi esemény előkészítése nagyon hosszú és alapos volt. Öt Itis Pininfarina hallgató vett részt a Focus Group tanfolyamon, amelyet a közösségszervezési folyamatok két szakértője, Lorenza Georgetti és Sara Fenoglio, valamint a CIFA munkatársai terveztek, hogy a közösségszervezés módszertanát alkalmazzák a nyilvános esemény előkészítésében és lebonyolításában. A közösségszervezés gyakorlatok összessége, amelyek konkrét eredménnyel és nagy hatással bírnak a helyi vezetők informálására és a városrehabilitáció, a területfejlesztés és a társadalmi befogadás érdekében civil összefogások létrehozására.
Konkrétan öt fókuszcsoportos találkozót szerveztek:
– Az első alkalommal, 2023. 11. 03-án a l’ITIS Pininfarinában a fogadtatásról és ismerkedésről szóló kezdeti rész után bemutatták a közösségszervezés, mint a demokratikus részvétel kultúrájának módszertanát. Ezután részletesen tanulmányoztunk néhány esettanulmányt ennek a módszernek a környezetvédelemre és a területek aktivizálására való alkalmazásáról, és végül Moncalierire kezdtünk összpontosítani a terület hatalmi és környezeti politikáinak elemzésével foglalkozó workshopon. Ezen a találkozón bemutatták a photovoice módszertanát is, egy olyan eszközt, amely egy közösség problémáiban kíván elmélyülni azáltal, hogy a döntéshozatali folyamatokból gyakran kirekesztett embereknek ad hangot a fotózás és a képeken keresztüli kommunikáció segítségével.
– A második találkozón 2023.03.26-án a l’ITIS Pininfarinában az első összefoglaló rész után a „hatalom és kapcsolatok” szempontjaival, konkrétabban a moncalieri hatalom elemzésével foglalkoztunk. A június 5-i vita érintettjei érdeklődésének és hatalmának különböző szintjeit elemzetük.
Ezt követően a két érintett szakértő körüljárta a „vezetés és a nyilvános történetmesélés” témáját, majd az érintett fiatalok egy kis workshopon vettek részt az „Én története” témájában, amelyben egy jelentős személyes epizódot kívántak kiemelni, a vezetésre és a megszokottól eltérő cselekvésre hívnak. A „Story of Us”-hoz kapcsolódott egy másik foglalkozás, amely arra összpontosított, hogy a közösséged milyen értékei, tapasztalatai vagy törekvései szolgálnak referenciaként, amikor másokat hívsz meg, és milyen történeteket osztasz meg, amelyek kifejezhetik ezeket értékeket.
Ezen a találkozón az érintett fiatalok konkrét fókuszokat és kihívásokat is választottak a nyilvános vita számára azzal, hogy a hulladékot, a levegő minőségét és a közlekedést, valamint a köztereket jelölték meg a három fő témaként június 5-én.
-A harmadik találkozón, amelyet 2024.06.05-én tartottak az ITIS Pininfarinában, a Photovoice újraindult azzal, hogy az érintett fiatalok megosztották egymással a környéken készített fotóikat, amelyek az előző találkozón felmerült három témára és személyes reflexióikra összpontosítottak. Ezt követően a június 5-i vitára való felkészülésre koncentráltunk, különös tekintettel a legutóbbi találkozón azonosított érintettekkel való közvetlen kapcsolatfelvételre. Utána megérkezett Alessandra Borello, Moncalieri város környezetvédelmi politikáért és környezetvédelmi jogokért felelős tanácsosa is, akivel megosztották a találkozó felépítését. A tanácsnok jelenlétének köszönhetően a fiatalok elmélyíthették a környezetvédelmi politikával kapcsolatos szempontokat, néhány kérdéssel kiegészítve.
-A legutolsó, 2024.05.29-én, az ITIS Pininfarinában megtartott találkozón operatív módon finomodtak és megosztottak minden június 5-én felhasználandó eszközt és anyagot (a témalapokat, az előadásokat, a kezdeti kérdőívet stb.), áttekintették a megbeszélés napirendjét néhány kisebb változtatással, megosztották az utolsó frissítéseket a ténylegesen jelen lévő érdekelt felekkel kapcsolatban, és az utolsó szerepeket felosztották a hallgatók között.
A tervezett nyilvános vitára június 5-én került sor. Az eseményen 97 diák, több professzor, a Legambiente of Moncalieri (Olaszország legelterjedtebb környezetvédelmi egyesülete) körének néhány tagja, a környezetvédelmi és állatjogi tanácsnok vett részt, valamint Moncalieri önkormányzata képviseletében Alessandra Borello, az ARCI Dravelli kör (az iskola közelében található kulturális központ) elnöke, amely szintén a Dravelli Alapítvány tagja, valamint a „Circolo del Buon Abitare” („Jó életvitel”) körének néhány tagja, és a területen különböző tevékenységekben részt vevő polgárok bizottsága). A megbeszéléseket a CIFA munkatársai (két közösségszervező szakértő támogatásával) és a LABC segítették.
Miután reggel 8-kor összeült a szervezőcsoport, hogy felállítsák a termet és 9-kor összefoglalják a napi teendőket, a többi résztvevő megérkezett. A nyilvános vita a Mentimeteren keresztül lebonyolított plenáris bejelentkezéssel kezdődött, amelyre a résztvevők okostelefonjukon keresztül válaszolhattak a c4c projekttel és a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos előzetes ismereteikről. Ugyanezen az előadáson keresztül a résztvevőket témák szerint vitacsoportokba osztották.
A bejelentkezés után rövid összefoglalót is készítettünk a Citizens For Climate projektről, hogy tájékoztassuk a résztvevőket az eddigiekről (elsősorban a Ranas-kutatásra, a budapesti nemzetközi találkozó beszámolójára és a projekt kommunikációs kampányára összpontosítva), ill. hogy mik lesznek a következő lépések.
Ezután két tematikus megbeszélésre került sor a “open space” technológiájával, az adott kontextushoz igazítva. A résztvevőket öt egyidejű vitaasztalhoz osztottuk (levegőminőség és közlekedés, hulladék és közterek témakörében). Minden vitaasztalt közvetlenül az előkészítésben részt vevő fiatalok egyike irányított a partnerség munkatársainak legalább egy tagjának támogatásával. Ezután mindegyik fókuszcsoport összefoglalta a megbeszélteket, amelyek a proaktív elemekre és javaslatokra összpontosítottak.
Délután 12 órakor mindenki visszatért a plenáris ülésre, és az egyes asztalok kapcsolattartói megosztották a vitaasztaloknál elhangzottakat, miközben összefoglaló jelentés készült az elhangzottakról.
Az esemény zárásaként ismét a Mentimeter segítségével zajlott ésgyűjtöttük az érzéseket és visszajelzéseket a napról.
Egy igazán gazdag és intenzív nap volt, amely sok érdekes javaslatot és gondolatot hozott, és láthatóvá tette, hogy a fókuszcsoportokban részt vevő öt diák sikeresen előmozdította a vezetők, valamint a helyi közösség, aktív szerepét.
Az esemény Franciaországban
Franciaországban a nyilvános vitát 2024. június 5-én tartották Lille-ben 10 és 12 óra között. Két középiskolából (Lycée Saint-Vincent de Paul Loosban és Lycée Fénelon Lille-ben).
81-en vettek részt, köztük egy újságíró, a Lille-i önkormányzati képviselő-testület tagja (Marion Gautier) és a Les Récoupettes egyesület képviselője.
A Lycée Fénelon diákjai a Lille-i városi tanácsossal való kapcsolatfelvételért, míg Saint-Vincent de Paul diákjai a Les Récoupettes nevű helyi környezetvédelmi egyesület megtalálásáért és a kapcsolatfelvételért feleltek. Az esemény előtt a diákok előkészítették a vitát és az összes kérdést.
A rendezvény során a hallgatók megismerhették a választott tisztségviselő szerepét, a környezetvédelmi egyesület szervezetét, a közönség pedig az ökológiáról, valamint a globális és lokális ökológiai átmenetről cserélhetett véleményt. A partnerség bemutatta a projektet, annak összefüggéseit és céljait. A budapesti mobilitás résztvevői bemutatták nemzetközi tapasztalatukat. Más hallgatók bemutatták RANAS-kutatást és az eredményeket, lehetővé téve a megbeszélések megkezdését a választott képviselővel és a jelenlévő egyesülettel.
Az esemény alkalom volt arra, hogy eszmecserét és vitát ösztönözzön a ritkán találkozó közönség között. A városi tanácsnok örömmel találkozott a város fiataljaival, és megértette az ökológiai átmenet kihívásait, ahogyan azt a fiatalok tapasztalják és érzékelik. A fiatalok pedig olyan személyekhez intézhették kérdéseiket, véleményüket, akik felléphetnek az ökológiai átmenet érdekében.
Az esemény Magyarországon
Magyarországon a nyilvános vitára egy budapesti középiskolában került sor 2024. június 14-én. Az eseményen sokféle résztvevő vett részt, köztük a partneriskola diákjai, a „10 Millió fa” nevű helyi civil szervezet képviselője, és az önkormányzat képviselője.
A rendezvény a C4C projekt hallgatóinak bemutatójával kezdődött, felvázolva annak céljait és jelentőségét a helyi viszonylatban. Panelbeszélgetés következett, ahol az éghajlati kihívások kezelését célzó különféle stratégiákról és kezdeményezésekről osztottak meg nézeteket.
A befejezéshez közeledve a közönség aktívan együttműködött a paneltagokkal, és kérdéseket tettek fel a gyakorlati megoldásoktól a szélesebb körű politikai vonatkozásokig. Ez az interaktív ülés lehetővé tette az ötletek mélyebb feltárását, és elősegítette az érdemi párbeszédet a klímavédelem sürgető kérdéséről.
Összességében az esemény nemcsak felhívta a figyelmet, hanem aktív részvételre és együttműködésre is ösztönözte a diákokat, a civil szervezeteket és a helyi hatóságokat, rávilágítva a közösség által vezérelt kezdeményezések fontosságára a globális környezeti problémák kezelésében.
Az esemény Lengyelországban
A nyilvános vitára egy ropczycei középiskolában került sor 2024. június 17-én. Az eseményen különböző résztvevők vettek részt, köztük a partneriskola diákjai és tanárai, az „Inneo” nevű helyi civil szervezet képviselője, valamint a helyi önkormányzat képviselője, Rzeszowska Agencja Rozwoju Regionalnego.
Az esemény azzal kezdődött, hogy a diákok bemutatták a C4C projektet, részletezve annak céljait és a helyi közösségen belüli fontosságát. Ezt a bevezetőt követően a vita az éghajlat-tudatossághoz kapcsolódó kulcsfontosságú témákról folyt. A résztvevők átgondolt eszmecserét folytattak az éghajlatváltozás helyi ökoszisztémákra gyakorolt hatásáról, a közösségi kezdeményezések szerepéről a fenntarthatóság előmozdításában, valamint a szénlábnyom csökkentését célzó stratégiákról egyéni és közösségi szinten egyaránt. A vita során a diákok demonstrálták és csiszolták tárgyalási és vitakészségeiket, hatékonyan előadták érveiket, válaszoltak az ellenpontokra, és együttműködtek a különböző érdekelt felekkel, hogy megvalósítható megoldásokat tárjanak fel az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozására régiójukban.
Összességében az esemény túlmutat a figyelemfelkeltésen; aktívan bevonta a diákokat, a civil szervezeteket és a helyi hatóságokat az értelmes részvételbe és együttműködésbe. Ez az inkluzív megközelítés kiemeli azt a kritikus szerepet, amelyet a közösség által vezérelt kezdeményezések játszanak a globális környezeti kihívások kezelésében. A különböző érdekelt felek összehozásával a vita elősegítette a közös felelősség és a kollektív cselekvés érzését. A diákokat különösen arra ösztönözték, hogy hangot adjanak véleményüknek, adjanak ötleteket, és dolgozzanak együtt tapasztalt szakemberekkel és tisztviselőkkel, javítva a helyi és globális környezeti kérdések összefüggéseinek megértését.
A rendezvényen kiemelték, hogy a klímaváltozás hatékony megoldásához nemcsak tudatosságra, hanem az egész közösség aktív részvételére és együttműködésére is szükség van, megerősítve azt a gondolatot, hogy minden egyénnek és szervezetnek létfontosságú szerepe van a fenntartható jövő megteremtésében.
Dátum
AZ ESEMÉNY RÉSZTVEVŐI
NŐ
FÉRFI
NEM BINÁRIS
RÉSZTVEVŐK ORSZÁGONKÉNT
Franciaországból
Lengyelországból
Magyarországról
Olaszországból
Résztvevők összlétszáma
Országok száma
Képek az eseményről
